A leggyakoribb kérdés, amivel megkeresnek minket: „160 négyzetméteres a ház, mekkora hőszivattyú kell hozzá?” A tisztességes válasz az, hogy ebből még nem lehet megmondani. Az alapterület csak egy adat a sok közül, és önmagában félrevezető.
Amit valójában méretezünk: a hőigény
A hőszivattyú teljesítményét az épület hőigényéhez választjuk. Ez azt mutatja meg, hogy a méretezési külső hőmérsékleten mennyi hőt veszít az épület, és mennyit kell pótolni ahhoz, hogy belül meglegyen a kívánt hőmérséklet. Két azonos alapterületű ház hőigénye között kétszeres különbség is lehet.
Mi befolyásolja a hőigényt?
- A határoló szerkezetek szigetelése: falak, padló, födém vagy tetőszerkezet.
- A nyílászárók minősége, mérete és tájolása. Egy nagy üvegfelület télen jelentős veszteség.
- Az épület geometriája: a lehűlő felület és a fűtött térfogat aránya.
- A légtömörség és a szellőzés módja: a szabályozatlan légcsere komoly tétel.
- A tényleges használat: mely helyiségeket fűtik és milyen hőmérsékletre.
A hőleadók legalább annyira számítanak
A hőszivattyú akkor dolgozik jó hatásfokkal, ha alacsony előremenő vízhőmérséklettel is el tudja látni az épületet. Padlófűtésnél ez természetes, radiátoros rendszernél viszont meg kell nézni, hogy a meglévő hőleadók 40-45 °C körüli vízzel is elegendő teljesítményt adnak-e le. Ha nem, akkor vagy hőleadót cserélünk, vagy más megoldást keresünk.
Hogyan csináljuk mi?
Helyszíni felmérés nélkül nem adunk teljesítményt és nem adunk árat. Megnézzük a szerkezeteket, a nyílászárókat, a meglévő hőleadókat és a villamos adottságokat, ez alapján számolunk hőigényt, és csak ezután beszélünk készülékről. Ez a lépés dönti el, hogy a rendszer később gazdaságosan működik-e.
Gyors becslést a hőszivattyú kalkulátorunkkal kaphat.
Kérdés merült fel az Ön épületével kapcsolatban?
A pontos válasz mindig az adott épületen dől el. Nézzük meg együtt a helyszínen.