A hőszivattyús fűtés havi költsége az egyik első kérdés, amit a felmérésen feltesznek nekünk. A válasz nem a készülék márkáján múlik, hanem három tényezőn: az épület hőigényén, a rendszer hatásfokán és az áramtarifán. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan számolható ki, és egy példán végig is megyünk.
Mi dönti el a havi költséget?
Az első tényező a hőigény: mennyi hőt veszít az épület egy fűtési szezon alatt, és mennyi energiát igényel a használati melegvíz. Ezt a szigetelés, a nyílászárók, az épület mérete és a használati szokások határozzák meg.
A második a hatásfok, amit a SCOP érték mutat meg. Ez a szezonális teljesítménytényező: azt jelzi, hogy egy fűtési szezon átlagában egy egység áramból hány egység hőt állít elő a hőszivattyú. Minél magasabb, annál kevesebb áram kell ugyanahhoz a hőhöz.
A harmadik az áramtarifa. Ugyanaz a fogyasztás egészen más összeget jelent kedvezményes hőszivattyús tarifával, mint a normál lakossági áron.
A számítás logikája
A számítás egyszerű, ha az alapadatok megvannak. Az éves hőigényt elosztjuk a SCOP értékkel, így megkapjuk a felhasznált áram mennyiségét. Ezt szorozzuk meg a tarifával.
Az egyszerű képlet
Éves hőigény (kWh) ÷ SCOP = felhasznált áram (kWh). Felhasznált áram (kWh) × tarifa = éves fűtési költség.
A nehézség nem a képletben van, hanem a bemenő adatokban. A hőigényt helyszíni felmérés alapján számoljuk, a valós SCOP pedig a rendszer kialakításától is függ, nem csak a készülék adatlapjától.
Példaszámítás egy 150 m2-es házra
Az alábbi számok egy tájékoztató példa, nem ajánlat és nem garantált fogyasztás. Vegyünk egy 150 m2-es, közepesen szigetelt családi házat, amelynek éves hőigénye fűtésre és melegvízre együtt kb. 15 000 kWh.
- Éves hőigény: kb. 15 000 kWh.
- SCOP: 3,5, ami egy jól kialakított, alacsony hőmérsékletű rendszernél reális.
- Felhasznált áram: 15 000 ÷ 3,5 = kb. 4 300 kWh évente.
- H tarifával, ami 2026-ban az egyetemes szolgáltatásban 24 Ft/kWh körül van: kb. 100-110 ezer Ft egy évre.
- Hat hónapos fűtési szezonra elosztva ez átlagosan havi 17-18 ezer Ft.
Az átlag viszont csalóka. Januárban, a leghidegebb hetekben a havi költség jóval az átlag felett lesz, októberben és áprilisban pedig jóval alatta. A tarifát mindig a saját áramszolgáltatójánál ellenőrizze, mert az változhat.
A példában a melegvíz is benne van a hőigényben. Nyáron, amikor nincs fűtés, a hőszivattyú csak a melegvizet állítja elő, így a nyári hónapok költsége a fűtési szezonhoz képest kicsi. Ez az éves összeg kisebb részét teszi ki.
Mi történik H tarifa nélkül?
Ha a hőszivattyú a háztartás normál mérőjén keresztül kap áramot, a fogyasztás egy része a kedvezményes sáv fölé kerül. A sáv feletti lakossági ár mellett a fűtési költség nagyságrendileg többszörös lehet a H tarifás számításhoz képest.
Ezért a H tarifa előkészítését már a tervezésnél végiggondoljuk. A feltételekről és a műszaki előkészítésről itt írtunk: H tarifa hőszivattyúhoz.
Mitől tér el a valóság a példától?
- A szigetelés és a nyílászárók tényleges állapota.
- Az előremenő vízhőmérséklet és a hőleadók: padlófűtésnél jobb a hatásfok, mint magas hőmérsékletű radiátoroknál.
- A fűtési görbe beállítása: egy rosszul beállított vezérlés a legjobb gépnél is rontja a SCOP-ot.
- A gyakori leolvasztás párás, fagypont körüli időben.
- A beépített elektromos fűtőpatron használata, ami egy az egyben fogyaszt.
- A melegvízigény: egy nagy család többet használ.
- A szellőztetési szokások: a folyamatos bukóra nyitott ablak sok hőt visz el.
Ezek közül több a tervezésen és a beüzemelésen múlik. Ha a rendszer jól van méretezve és beállítva, a valós fogyasztás közel lesz a számítotthoz.
Így csökkenthető a fogyasztás
- Helyesen beállított fűtési görbe, ami a külső hőmérséklethez igazítja a vízhőmérsékletet.
- Ne kapcsolgassa a rendszert: a hőszivattyú egyenletes üzemben dolgozik a leggazdaságosabban.
- Éjszakai visszavétel csak mértékkel, egy-két fokkal.
- Éves karbantartás, amely során a beállításokat is átnézzük.
- Tiszta kültéri hőcserélő: a levelek, a por és a hó rontják a hőcserét.
A beállítás a beüzemelés része nálunk, és az első fűtési szezon után szükség esetén finomhangoljuk. Erről a beüzemelés és vezérlés oldalon olvashat bővebben.
A fogyasztás figyelése is sokat segít. A legtöbb mai hőszivattyú vezérlése kijelzi a felhasznált áramot és az előállított hőt, így az első szezon után valós adatok alapján látja, hogyan alakul a költség, és hol érdemes finomítani a beállításokon.
Napelemmel együtt
Sokan kérdezik, hogy napelemmel ingyenessé tehető-e a hőszivattyús fűtés. A napelem nyáron termel a legtöbbet, a hőszivattyú télen fogyaszt a legtöbbet, ezért a kettő nem fedi egymást egy az egyben. Hogy a napelemes termelés mennyit ér a fűtésben, az a mindenkori elszámolási feltételektől függ.
Amit biztosan érdemes: nyáron a használati melegvizet és a hűtést a napközbeni termeléshez időzíteni. Ha napelemet tervez vagy már van, a felmérésen ezt is figyelembe vesszük a vezérlés kialakításánál.
A lényeg: a havi költséget nem a készülék neve, hanem a rendszer egésze határozza meg.
Így dolgozunk Budapesten és Pest vármegyében
Monorierdői bázisunkról Budapesten és Pest vármegyében dolgozunk, 40 km-en belül díjmentes kiszállással. A felmérés kötelezettségmentes, és a hőigényszámítás alapján a várható fogyasztásról is beszélünk. Rendszeresen dolgozunk például Mogyoródon is. A telepítésről a hőszivattyú telepítés oldalon olvashat.
Mennyit fogyaszt egy hőszivattyú naponta télen?+
Ez az épület hőigényétől és a külső hőmérséklettől függ. Egy hideg januári napon a napi fogyasztás többszöröse lehet egy enyhe őszi napénak. A felmérésen a hőigény alapján becsülni tudjuk.
Drágább-e a hőszivattyús fűtés a gáznál?+
Ez a tarifáktól és az épülettől függ. Kedvezményes tarifával és jól kialakított rendszerrel a hőszivattyú üzemeltetése jellemzően versenyképes. Erről bővebben: Gázkazán helyett hőszivattyú.
Mi az a SCOP?+
A szezonális teljesítménytényező. Azt mutatja meg, hogy egy teljes fűtési szezon átlagában egy egység áramból hány egység hőt állít elő a hőszivattyú.
Mikor éri meg a H tarifa bekötése?+
Szinte minden olyan háznál, ahol a hőszivattyú a fő fűtés. A külön mérőhely kialakítása egyszeri feladat, a megtakarítás minden fűtési szezonban jelentkezik.
Kérdés merült fel az Ön épületével kapcsolatban?
A pontos válasz mindig az adott épületen dől el. Nézzük meg együtt a helyszínen.